Önnel is előfordult már, hogy fejfájással, nyakfájással, vagy fogfájással ébredt? Ezek a bruxizmus, azaz a fogcsikorgatás jelei, ami gyakran alvás közben, észrevétlenül történik. A bruxizmus a nők több, mint 50%-át érinti, de a férfiakkal is előfordulhat, hogy álmukban rágni kezdenek, vagy csikorgatják, összeszorítják fogsorukat. Az esetek 10%-ban a burxizmusnak súlyos szövődményei lehetnek.

Ha szeretné kideríteni, hogy szokta-e éjszaka csikorgatni a fogait, akkor a következőképpen ellenőrizheti:

1. Egy ujjával nyúljon be a szájába, és húzza végig lassan azt alsó és felső fogai élein. Amennyiben csikorgatja fogait, azok viseletesek, lepattogottak, recés élűek és akár repedezettek is lehetnek.
2. Ez után hajoljon közel a tükörhöz, és vizsgálja meg közelről fogait: Laposok vagy kopottak? Esetleg van olyan közöttük, aminek nagyon éles széle van?

Mindezek mellett tegye fel magának a következő kérdéseket:

• Szokott reggelente fájni a feje és/vagy a nyaka?
• Szoktak reggelente fájni a fogai?
• Szokott zúgni a füle?
• Szokott fájni az állkapcsa ott, ahol kinyitja és összecsukja a száját (egy, vagy akár mindkét oldalon)?

Az állkapocs ezen részét temporomandibuláris ízületnek vagy szimplán „állkapocsízületnek” nevezzük. Ez az ízület felelős azért, hogy állkapcsa képes legyen kinyílni és összezáródni. Ha éjszaka sokat csikorgatja a fogait alvás során, akkor állkapocsízülete reggelre elfárad és fájdalom is jelentkezhet.

A páciensek többsége nincs is tisztában vele, hogy éjszakánként csikorgatja a fogait. De mégis mi okozza a bruxizmust, és mivel lehet megfékezni a fogak megőrzése érdekében? Az alábbiakban ehhez kínálunk szakmai tanácsokat.

 

A fogcsikorgatás szövődményei

Az éjszakai fogcsikorgatás során fogai elképesztő nyomás alá kerülnek – ilyenkor sokkal nagyobb terhelésnek teszi ki őket, mint amelyet nappal, ébrenléte alatt képes lenne viselni.
A bruxizmus enyhe vagy akár súlyos károkkal is járhat.
Egyesek nem csak összeszorítják fogsorukat, hanem jobbra-balra is mozgatják állukat, amitől fogaik kopni kezdenek. Ahogy a fogak elkopnak és ellaposodnak, megjelenésük is előnytelenebbé válik.
A hátsó fogak könnyebben összeérhetnek, ahogyan az elülső fogak összezsugorodnak.
A fogak nem csak kisebbekké válnak, hanem könnyebben lepattognak és ki is lazulhatnak, és az ember elveszítheti egykor magabiztos, szép mosolyát.
A fogak összeszorítása, csikorgatása az állkapocsízületet is meggyötöri. Az állkapocs körüli területek begyulladhatnak, a környező ínszalagok pedig megsérülhetnek. Ez (néha akut) fájdalommal jár, és még fülfájás is jelentkezhet. Sőt, egyes fogorvosok és fül-orr-gégészek szerint a fogak összeszorítása és csikorgatása fülzúgást is okozhat.
Ritka esetekben a bruxizmus súlyos károkat is tehet az állkapcsot mozgató mechanikában. Szaknyelven ezt nevezik temporomandibularis diszfunkciónak (röviden „TMD”).

 

Nem igazán tudjuk, hogy miért tesszük

A szakértők között nincs egyetértés abban, hogy pontosan mi okozza a bruxizmust.
Egyes szakértők szerint több oka is lehet annak, hogy miért szorítjuk össze és csikorgatjuk fogainkat alvás közben:

• Helytelenül álló fogak
• Súlyos stressz
• Egy rossz szokás

Az sem kizárt, hogy jól esik csinálni. Egyes gyermekfogorvosok arról számoltak be, hogy a 6 éves kornál fiatalabb gyermekek gyakran csikorgatják a tejfogaikat, és ilyen korban ez valószínűleg nem a stressz számlájára írható. Az is előfordulhat, hogy néhány felnőttet fiatalabb korukban visszatartottak ettől.

Bármi is legyen az ok, ha ön is csikorgatja fogait alvás közben, valahogy véget kell vetnie ennek.

Hogyan szokhat le róla? Hogyan kezelhető a bruxizmus. Következő cikkünk segít ebben: Fogcsikorgatás: Hogyan kezelhető?