A kellemetlen lehelet (köznyelven szájszag, szaknyelven halitosis) egy nagyon gyakori probléma, ami kortól és nemtől függetlenül bárkinél előfordulhat.

Habár pontos számadatok nincsenek róla, egyes szakértők szerint a világon minden második ember tapasztal magán időnként fellépő, vagy huzamosabb ideig tartó kellemetlen leheletet.

A halitosis azért olyan gyakori, mert többféle kiváltó oka is lehet – még teljesen egészséges embereknél is előfordulhat. Ezen okok alapján más és más jellegű kellemetlen leheleteket különböztetünk meg. Lássuk, hogy mik ezek!

 

1. Reggeli lehelet

A legtöbben tapasztalhatták már, hogy reggelente meglehetősen kellemetlen a leheletük, azonban ez egy teljesen normális jelenség. Ébrenlét során a nyál természetes öblítőként működik szájban, megakadályozva ezzel, hogy túl sok baktérium gyűljön össze a fogínyen és fogakon. Azonban alvás során a nyáltermelés alábbhagy, és ilyenkor a baktériumoknak lehetőségük nyílik lebontani a szájban maradt ételmaradékokat. Ennek hatására alakul ki az a kellemetlen szag, amit sokan érezhetnek leheletükön reggelente. Nyál hiányában az száj éjszakai kiszáradását sajnos nehéz elkerülni.

 

2. Élelmiszerek okozta kellemetlen lehelet

Egyes élelmiszerekről köztudott, hogy rossz hatással vannak az ember leheletére, azonban ezek egy része egyáltalán nem úgy hat a szervezetre, ahogy sokan gondolják. A legtöbben úgy tudják, hogy az élelmiszerek a szájban maradó darabkák miatt okoznak kellemetlen leheletet. Ez az esetek egy részében valóban így van, azonban más tényezők is közrejátszanak.

Egyes élelmiszerek (például a fokhagyma és más hagymák, egyes zöldségek és fűszerek) összetevői elfogyasztásuk után bekerülnek a véráramba, és eljutnak a tüdőbe is. Ilyenkor a kellemetlen szagok közvetlenül a tüdőből érkeznek, kilégzéskor, függetlenül attól, hogy mennyire tiszta az ember szája.

 

3. Dohányzás okozta kellemetlen lehelet

Akár cigarettázás, akár rágás, akár bármilyen más módon jut a dohány az ember szájába, kétségtelenül kellemetlen leheletet okoz majd benne. A dohányzás továbbá a száj nedvességszintjét is befolyásolja (hátrányosan), illetve egy lerakódott réteget hagy a fogakon és a fogínyen. Ha mindez nem lenne elég, a dohányzók a fogágybetegségre is hajlamosabbak.

 

Krónikus kellemetlen lehelet

Krónikus kellemetlen leheletnek számít az, amikor az ember szájából huzamosabb ideig zavaró szájszag árad, függetlenül attól, hogy milyen sűrűn, vagy alaposan mos fogat, fogselymezik, öblöget, és így tovább.

Fontos megjegyezni, hogy a fent említett reggelente tapasztalt, illetve élelmiszerek által kiváltott szájszagok nem számítanak krónikus kellemetlen leheletnek.

Az általános kellemetlen lehelet a felnőtt népesség nagyjából felét érinti alkalmanként, vagy huzamosabb ideig. Ezen érintettek nagyjából fele állítja, hogy a szájszag súlyos, vagy krónikus problémaként áll fenn náluk.

Amennyiben úgy érzi, hogy Önt is érint ez a probléma, először is érdemes megfigyelnie, hogy mennyire alapos fogmosásai során, ugyanis a krónikus szájszagért gyakran a nem megfelelő szájhigiéniai rutin felelős. Figyeljen oda például nyelve letisztítására is, ahol a kellemetlen leheletet okozó baktériumok nagy része élősködik az ember szájában. használjon nyelvkaparót, majd fogselymet, és utána mosson fogat. Minderre azért van szükség, mert a fogkefével csupán száj 25%-át tisztíthatja meg.

Amennyiben a fogmosási rutin megváltoztatása után is fennáll a krónikus kellemetlen lehelet, érdemes ellátogatnia a fogorvoshoz a problémával. Sokan sajnos szégyellik megemlíteni ezt fogorvosuknak, holott nagyon fontos lenne megtalálni a probléma kiváltó okát, hiszen ez az első lépés a megoldás irányában!